CrackDown - Smiles A Lot

A CrackDown projektet Kim Holm és Lasse Mønsted hozta létre azzal a céllal, hogy az analóg hangzást kombinálják - moduláris szintetizátorokat használva - a new wave-vel.
A címadó dal - Smiles A Lot - sikeresen teljesíti ezt a célkitűzést és visszarepít minket a 80-as évekbe a melankolikus vokállal: egy valóban nagyon jó dalban!
Az egymásra pakolt éneksávok is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy nagyon jó hangulatú dal jöjjön létre.
A Serenity tipikus B-oldal, így nem ez a kislemez csúcspontja. Zongora, furcsa zajok, zörejek, hangok és beszédtöredékek jó bevezetésnek tekinthetőek Kim Holm analóg birodalmába.

A dán legenda - Psychopomps - felturbózta a basszust és a ritmust, ami egy valódi Club Remix-et eredményezett. A Smiles A Lot (Psychopomps Remix) teljes mértékben rádióbarát, de ennek ellenére - sajnos - nem fogja megkapni a megérdemelt figyelmet.
Szinti-pop, new wave és minimál elektronika nagyon jó kombinációban.
ATWEMRS: 7

English version:
Crackdown is created by Kim Holm and Lasse Mønsted and the main goal is clear: combine analogue, modular synth sounds with retro new wave impressions.
The title song - Smiles A Lot -  successfully reach this aim and brings back the 80s sounds with the melancholy vocals, so produce a great tune! The waves of multilayered vocal gives very good mood for the whole track.
Serenity operates with piano, strange noise and analogue sounds plus some sampled voice/speech. Typical B-side song – not the highlight of the single - but good introduction to Kim Holm analogue realms.
The Danish legend Psychopomps pumps up the original version with fat bassline and powerful rhythm and create a superb club oriented remix. Smiles A Lot (Psychopomps Remix) is really radio friendly but I’m sure – sadly – that it will not receive the deserved attention!
Synth-pop, new wave and minimal electro in a very good mixture!
ATWEMRS: 7

Decoded Feedback

A Decoded Feedback megalakulásának nagyon fontos magyar vonatkozása is van, hiszen a 90-es évek elején - az egyébként magyar származású - Yone Dudas és Marco Biagiotti Budapesten találkoztak a Petőfi Csarnok egyik rendezvényén. Én magam arra tippelek, hogy az akkoriban DM klubhoz tartozó "Kistermes" bulin történhetett ez...
Különböző interjúkban alapvető hatásként a "szokásos" nevekre hivatkoznak (Skinny Puppy, Front Line Assembly, Leaether Strip), mint akik elindították őket a saját zenei alkotások létrehozásának rögös útján.

Promo photo by Jeff Turner

1996-ban a dán Hard Records kiadó szerződtette őket és még ebben az évben megjelent az Overdosing album (2002-ben a Dying Culture kiadó re-masterelt formában, új verziókkal együtt újra megjelentette).

1997-ben az ereje teljében lévő Zoth Ommog kiadó figyelmét is felkeltette, az akkor már Kanadában élő duó munkássága és a német legenda adta ki Technophoby címmel a második lemezt, ami valójában a bemutatkozó album egyes dalait és újabb szerzeményeket tartalmazó "öszvér" kiadvány. Az első kiadványok jellegzetessége - és a későbbiekben is alapvető jellemzője a Decoded Feedback hangzásának -, hogy az európai, hagyományosnak mondható EBM, electro keveredik a nagyon feszes, gitár riffekkel dúsított tengerentúli ipari elemekkel. Ebből az időszakból a  Mother Tenebrarum, a Death Call, The Birth Of A Nation nagyon jól példázza a belga, a német színtér által gyakorolt korai hatásokat.

1998-ban a Zoth Ommog - és az USA-ban a Metropolis - segítségével megjelenik a Bio-Vital album, mely - bár a korábbi jellemzőket megtartja -, dallamosabb alkotásokat (is) tartalmaz, mint a korábbi album. Tovább fokozza a változatosságot, hogy gregorián hatású vokálminták (God' Sin), az akkor fénykorát élő future-pop dallamfutamok, és a korábban már említett gitárminták színesítik az alapvetően EBM, electro hangzást és a durván torzított vokált.
A 90-es évek végén érzékelhető sokadik EBM/Industrial "aranykor" fantasztikusan jó felhozatala ellenére a Decoded Feedback az élvonalba került: több németországi és európai turnénak köszönhetően egyre népszerűbb lett.

Az időszak egyik legsikeresebb együttesévé válva, a Zoth Ommog 1999-ben kiadja a EVOlution CD-t, ami valójában egy 6 számos EP, remixekkel és egy feldolgozással (a Frozen Autumn - Bio-Vital)  kiegészítve. A későbbiekben egyébként a Decoded Feedback által elkészített feldolgozások az egyes albumok védjegyeivé válnak, így a Mentallo & The Fixer-től a Sacrilege, The Swans (Love Will Save You), Fields Of The Nephilim (The Sequel) vagy éppen a legújabb - idén megjelenő album - Psychopomps féle Godshit.
A 98-as album természetes folytatásaként tekinthetünk erre a kiadványra, ami sok meglepetést nem okoz: egyre inkább a táncolhatóbb dark-electro jelenik meg fő jellemzőként.

2000-ben már a Bloodline kötelékében jelenik meg a Mechanical Horizon album és a "kísérő" Reflect In Silence maxi, melyen a változás első jelei figyelhetőek meg: egyes dalokban kevesebb vokáltorzítás, illetve a dallam(ok) kerül(nek) előtérbe a kompozíciókban.
A Reflect In Silence egyébként a mai napig talán egyik legnagyobb Decoded Feedback "sláger".
A könnyebben emészthető elektronikus dallamfutamok (pl. Dark-Star, Immortal) mellett vannak olyan dalok melyek változatosságukkal okoznak további kellemes meglepetést. Pl. a Desire már-már Delerium-os ambientjével, vagy az A Kill To An End Lassigue Bendthaus-féle elektronikájával.

2002-ben a Phoenix maxi vezeti fel a következő évben megjelenő Shockwave nagylemezt, melyen újra hangsúlyos(abb) szerepet kapnak az erőteljes gitár riffek, ami így azt eredményezi, hogy leginkább a Front Line Assembly hangzásához tudjuk hasonlítani a Decoded Feedback új évezredbeli megjelenését (pl. Phoenix, The Fruit Of Wisdom).
Újdonságnak tekinthető, hogy egyre gyakrabban hallhatunk kevesebb torzítást, vagy hangmanipuláció nélküli vokált az egyes dalokban (pl. Do You See, Heaven).

A Combustion nagylemez zárta, zárja az együttes Out Of Line korszakát 2005-ben. Ez album az eddigi Decoded Feedback hangzásnak megfelelő, nagyobb meglepetés nélkül, a Supernova, a Monument például akár az előző albumon is szerepelhetett volna. Ennek ellenére is ráakadhatunk néhány érdekes momentumra. Pl. a Hyberia lágyabb, játékosabb elektronikus futamaira.

A Combustion album után hosszú szünet következett egészen 2010-ig, amikor a Dependent és Metropolis jóvoltából megtörtént a visszatérés az Aftermath albummal.
Az albumot a Covenant-tal közös turné követte 2011-ben, melynek keretében hosszú idő után újra Európában lépett fel az együttes.
Már ekkor felmerült egyébként az együttes oldaláról az igény, hogy Magyarországon is szeretnének fellépni... Tavaly ez nem valósult meg.
A Decoded Feedback zenéje - talán a tagok születési helyének, gyökereinek köszönhetően? - az európai EBM/electro alapjaira épül, különféle elektronikus hatások kapaszkodnak fel. Külön ki kell emelni, hogy Yone aktív szerepet vállal a dalszerzésben, a színpadi munkában, így azon kevés hölgy közé tartozik, aki be tudott furakodni eme férfiaktól hemzsegő színtér fontos, számottevő alakjai közé.

Jelenleg az együttes a disKonnekt címre hallgató album kiadására készül, így akár a  magyarországi fellépés lehet a világpremierje az új daloknak!

2012. április 27-én, a Black Head Agency jóvoltából, az Industrial Booom! - Reboot fesztivál keretében a Decoded Feedback visszatér oda, ahol az egész elkezdődött! Ne hagyjuk ki a lehetőséget: legyünk mi is részesei ennek a rendkívüli eseménynek! 

Klutæ

A Klutæ (eredetileg Klute) és a Leæther Strip viszonyrendszere a 90-es években egyértelmű volt. Claus Larsen fő projektje volt a kidolgozott, komplex, EBM/Industrial terület egyik nagyágyú, míg a Klutæ-ra spontán, punkos crossover industrial metal hangzásával egy őrültebb, kevésbé komolyan vehető kísérletként tekinthettünk.
A Claus Larsennel készült interjú szerint, a Zoth Ommog kiadó feje - Talla 2XLC - javasolta a side-project létrehozását.

Az első  Klutæ kiadvány 1991-ben jelent meg Explicit címmel, és ezen találjuk a mai napig legnagyobb "slágert" is Desert Storm címmel - mely LS koncerteken is gyakran előfordul szerencsére.
A kiadvány "érdekessége", hogy a Zoth Ommog-ot is utolérte a cenzúra. Az EP borítóján eredetileg egy olyan montázs szerepelt volna, melyen gyermekholttestek szerepeltek... A német cenzorok tevékenységének köszönhetően, ők maguk - majmok képében - kerültek a lemezborítóra...

Manipulált gitárminták, gyors, nagyon gyors tempó, egyszerű struktúra. Nagyjából így írható le az EP és az első nagylemez - Excluded - hangzása, ami nagyfokú hasonlóságot mutat a Psychopomps ekkor képviselt stílusával. Ami nem is meglepő, hiszen Claus Larsen ebben az időszakban aktív szerepet játszott a Psychopomps anyagok felvétele során. A nyers cinizmus, provokatív témaválasztás, a polgárpukkasztás a legfontosabb eszköz a Klutæ hatásmechanizmusában.
Azonban érezhetően nem ez volt a fő projekt, így - egy-két válogatáson megjelent új dal, remix mellett - egészen 1995-ig kellett várni az Excel EP-re.
Itt már felfedezhetőek a  Klutæ  "átváltozásának" első jeleit. Sokkal jobban kidolgozott dalok, érezhetően több stúdiómunkával összeállított struktúrák. A korszak Leæther Strip dalai között több olyat is találunk (pl. a 1995-ös Come Out Tonight), melyek hangulatában akár fel is kerülhettek volna erre az EP-re. Elterjedt pletyka volt egyébként akkoriban, hogy az Excel EP, alapvetően LS anyag lett volna, de ezt Claus később többször is cáfolta...
A Zoth Ommog botrány és Claus Larsen önkéntes száműzetése több éves szünetet jelentet a Klutæ életében is...
Az Alfa Matrix által elősegített visszatérés keretében Claus ezen alteregója is aktiválva lett, így 2006-ban megjelent a Sinner EP és a Hit 'n' Run album.

Az új motiváció ezen kiadványok esetében továbbra is a cinizmus, a maró gúnnyal kritizált jelenségek és az önirónia (I'm A Fat Faggot In A Leather Jacket), a "másság" teljes körű felvállalása.
Ezzel az albummal azonban - véleményem szerint - teljesen elmosódtak a zenei határok a Leæther Strip és a Klutae között!
A komolyabb témák, problémák felvetése persze továbbra is LS albumokon jelennek meg, de már régen nem igaz, hogy a Klutae néven, a néhány óra alatt összedobott ipari metál dalok kerülnek kiadásra.
A már korábban is hivatkozott interjú szerint ez nem okoz Claus-nak problémát: ő minden új felvétel esetében előre tudja, eldönti, hogy melyik projektje számára készül az adott dal.
A magas fordulatszámon pörgő gépezet Leæther Strip mellett új anyag nem jelent meg az Alfa Matrix gondozásában (egy-két kiadói válogatáson megjelent dalt leszámítva).

2011-ben felgyorsultak az események: először kiderült, hogy az új Klutae anyagot nem kívánja megjelentetni az Alfa Matrix.
Az új album piaci megjelenését ezért többféle módon is segíteni kívánta Claus.
A Black Rain kiadó 12"-es vinylt adott ki ÆBM címmel, kiadatlan dalokkal. Claus pedig digitális formában letölthető és közvetlenül tőle megvásárolható 3 számos EP-vel (Slippery When Dead) próbálta felmérni a keresletet az új albumra és egyben finanszírozását is megoldani.
Végül az Electro Punks Unite magánkiadásban jelent meg. Az albumról itt lehet bővebben olvasni!
Még ebben az évben egyébként megtörtént a végleges válás az Alfa Matrixtól.

2011-ben Claus Klutae-ként is koncertezni kezdett, sőt dupla koncertre is volt már példa!
A Klutae koncerteken - az eddigi fellépések alapján - garantáltan elhangzanak energikus Leæther Strip dalok is, így a tomboláshoz minden adott lesz! Az utóbbi időben Klutae/Leæther Strip színpadi előadását élettársa - Kurt Grünewald Hansen - segíti a szintetizátorok mögött, így Claus Larsen csak a frontemberi teendőire kell hogy koncentráljon.

A Klutae gitármintákkal dúsított old-school EBM zenéje a kontinentális ipari és a tengerentúli ipari metál kedvelőinek is érdekes lehet. A Klutae a korai években inkább kirándulás volt, az utolsó anyagok azonban jelzik, hogy komolyan kell, komolyan lehet venni ezt a Claus Larsen projektet is!

2012. április 28-án, a Black Head Agency jóvoltából, az Industrial Booom! - Reboot fesztivál keretében újra hazai színpadon láthatjuk Claus Larsen, aki most Klutae projektjével szolgáltatja nekünk a testzenét!

Lost - Eltűntek 4.: Psychopomps

A dán Psychopomps sokáig egyet jelentett nálam a Leaether Strip-pel, mivel azt hittem, hogy ez Claus Larsen másik projektje. Nem tévedtem sokat, hiszen Flemming Norre Larsen és Jesper Schmidt a Claus-tól kapott eszközökkel vette fel első demóit. Tovább okozta a kavarodást, hogy azt gondoltam, azt gondoltuk sokan, hogy Claus és Flemming Norre Larsen rokonok. De később kiderült, hogy igyekezetünk hiábavaló: olyan mintha két véletlenszerűen kiválasztott Kovácsot szeretnénk rokoni szálakkal gúzsbakötni Magyarországon. Larsen név ugyanis hasonlóan gyakori Dániában.
Szakmai, baráti kapcsolat azonban megkérdőjelezhetetlen volt a dán "kollégák" között, így az első években (1991-92) több lemez esetében is (pl. Assassins DK United, MoreDK)  produceri teendőket látott el Claus, ami alapvetően meghatározta a hangzást is: a Leaether Strip-hez hasonló EBM, kemény ipari hangzás, erősen torzított vokállal.

Cserébe egyébként a Leaether Strip első koncertjein, koncertturnéin a Psychopomps tagok működtek közre a szintetizátorok mögött.
A baráti kapcsolatnak (is) köszönhetően a kicsi - mindössze néhány lemezt kiadó - Slop Pail kiadó után, a Psychopomps is a Zoth Ommognál landolt.
A gitárminták, majd később a "valódi" gitár egyre erőteljesebben jelenik meg a Pro-Death Ravers albumtól kezdődően, így a Ministry és a tengerentúli industrial metal kedvelői innentől kapcsolódhatnak be kellemes hangulatban a történetbe. Sőt az 1995-ös Six Six Six Nights In Hell még a tradicionális metál határterületeire is nyitott zenehallgatók szívét is megdobogtathatja. A "régi" Psychopomps hangzást hiányolók egy demókat, ritka felvételeket összegyűjtő válogatással (First Blood) vigasztalhatták magukat szintén ebben az évben.

Az 1997-ben megjelent Fiction Non Fiction aztán pont azzal sokkolt sokakat - köztük engem is - hogy az extrém területekről visszalépve, kaptunk egy electro-rock albumot, torzítás nélküli vokállal, "igazi" gitárral, Velvet Underground (Venus In Furs), Garry Glitter (I Love You Love Me Love), Norman Greenbaum (Spirit In The Sky) feldolgozással.

Ezután nagyon hosszú csend következett, ami még mindig tart. Néhány dalt, kiadatlan verziót Jesper Schmidt publikált az együttes Myspace oldalán, illetve 2004-ben megjelent a Wonderful World című track a Saw hivatalos filmzenéit tartalmazó - Roadrunner által kiadott - albumon.
Várható megjelenésről - sajnos - nincs hírünk. Mivel Jesper Schmidt elég aktív a Facebook-on, így ott (is) jelezhetjük igényünket az újabb Psychopomps őrületre!

Leaether Strip - Untold Stories - The Melancholic Sessions (ÚJ INFORMÁCIÓK)

Érdemes figyelni a Leæther Strip Facebook oldalát vagy Twitter csatornáját, mivel folyamatosan jelennek meg hírek az Untold Stories - The Melancholic Sessions albumhoz kapcsolódva!
Szükség is lesz ezekre a kommunikációs csatornákra, akciókra, mivel az album kiadói, terjesztői támogatás nélkül jelenik meg októberben! A marketingkampány ékes példája, hogy az album címadó dala meghallgatható a YouTube-on:

Köszönhetően annak, hogy Claus Larsen kiemelt figyelmet fordít a magyar rajongókra, sikerült további néhány - apró, de érdekes - információt megszerezni:

• A limitált első 1.000 példányhoz kapcsolódó második CD tartalmazni fogja az új album összes dalszövegét.
• A korábban ki nem adott dalok között ott lesz a tavaly októberi budapesti koncertet felvezető intró (Budapest Noir) és a Hate Me 2011-es verziója!
• Remixek, közös dalok többek között a Front Line Assembly, Rummelsnuff, Implant, Autodafeh, Ehron VonAllen, Decoded Feedback, Psychopomps, UCNX és a Why The Misery közreműködésével!
• Az idei koncerteken egy-két dal hallható lesz még az album megjelenése előtt!
• Sajnos újabb darab a Yes I'm Limited sorozatból nem várható jelenleg, mivel nincs hozzá elég alapanyag...

Hamarosan részletes recenzió jelenik meg az új albumról, itt az AlanTheWild blogon! 

Klutæ - Electro Punks Unite

Bármennyire is szeretné Claus Larsen a Klutæ-ot a Leæther Strip primitívebb, elnagyolt kivetülésének tekinteni, az évek során - és egy hosszú szünet után - ez a projekt jelentős változásokon esett át.
Az első EP - Explicit - és album - Excluded - napok alatt került "összerakásra" és ez érződik is rajtuk.
Az 1995-ben megjelent Excel mini-album már sokkal kidolgozottabb, míg a visszatérés után készült Hit'N'Run album sok elemében nagyon közelít a korszak Leæther Strip hangzásához.
Így azok akik mondjuk a Desert Strom, No Remorse jellegű brutális zúzását várnák az új albumon is, azok csalódhatnak kisebb-nagyobb mértékben.
Ellenben akik a spontánabbak, samplerzett és torzított gitár-mintákat tartalmazó Leæther Strip dalokat kedvelik, ők kedvüket lelhetik az új albumban.
Claus Larsen nagyon fontosnak tartja a fiatalkorának punk élményeit, így elsődlegesen azt a célt tűzte ki, hogy saját elektronikus stílusjegyeit felvonultató hangzását ötvözze, a punk egyszerűségével, esetlegességével, így kifejezve a - bármilyen - rendszerrel történő szembenállását, az intenzív, de egyben hiábavaló lázadás érzését.

Amíg a 2005-ös album, sok szarkasztikus (pl. I'm A Fat Faggot In A Leather Jacket), provokatív már-már komolytalan dalt tartalmaz, addig az Electro Punks Unite komolyabb hangvételű.
Az album címadó dala megfelelő felvezetést ad, hogy mire számíthatunk: a Leæther Strip-nél megszokott jellegzetes basszus futamok, melyre egyszerű szintetizátor dallamok és bombasztikus gitár minták települnek.
A sodró lendülettel felvértezett Slippery When Dead és az I Know It's Sick But It's So Much Fun közelíti meg talán a legjobban a korai Klutæ hangzását, így teljesen logikus lépés volt, hogy ezek közül került kiadásra az egyik digitális kislemez formájában. Itt következik a tőlem már megszokott morgolódás: jó lett volna, ha "valódi" hanghordozón is megjelenik...

Vannak lassúbb, de egyben komorabb hangzású tételek is (pl. Stagnant Water, Bones In Furnace, Vultures Circles), ezek a - korábban már említett - Excel mini-album hangzását képviselik: samplerzett, manipulált gitár riffekhez kapcsolódó egyszerű szintetizátor futamok.
A They Fucked Me Over Again és a Tell The Boys mutatja be talán a legjobban, hogy Claus Larsen hogyan képzeli el az electro punk hangzást.
A bónusz dalok is vannak érdekességek. Pl. a Psychopomps-fele I Know It's Sick remix teljesen hozza azt a még metálosabb jelleget, amit a Jesper Schmidtéktől kaptunk karrierjük második szakaszában. Továbbra is bízok abban, hogy ők is adnak még ki új anyagot.
A Destruction pedig a Mother Rockers névre hallgató nagyon fiatal punk/rock csapattal történő együttműködés eredménye.

Nagyon nehéz Claus Larsen lemezeit objektíven értékelnem, mivel elfogult vagyok. Ezért én magam sem tudom, hogy nagyon szigorú, vagy túlzottan engedékeny vagyok amikor egy 7-est adok az albumra... Azt gondolom, hogy egy nagyon egységes, erős albumot tett le az asztalra. 2-3 dal komoly rotációt érhet el a következő hetekben, hónapokban. Hogy olyan maradandó dal lesz-e/van-e ezen albumon mint például a Desert Storm, azt a jövő dönti el ...
ATWEMRS: 7

KIEGÉSZÍTÉS:
Az album európai verziója közvetlenül Claus Larsen-től rendelhető meg!
Az első 250 megrendelő felvarrót és matricát kap ajándékba!
19€-t kell PayPal-on keresztül eljuttatni a leather_strip (at) vip.cybercity.dk címre!