Alapozó 4.: Wumpscut - Embryodead

Sok-sok évvel korábban, több oldalról jövő segítséggel akadtam rá a Wumpscut-ra. Az első benyomások, a különböző válogatásokon megjelenő dalok után a Phobia fanzine-ban megjelent ajánló ragadta meg a figyelmemet. A legnagyobb lökést azonban Damage szolgáltatta, amikor ellentmondást nem tűrően kezembe nyomta az Embryodead CD-t, ami a következő 2 hétre a discman-emben ragadt.
Az 1991 óta működő és nagyon termékeny projekt 1997-ig kiadott albumai (Music For A Slaughtering Tribe és a Bunkertor 7) is sikeresek voltak. Ez vitathatatlan, hiszen a mai napig népszerűek ezek a nagylemezek.
Rudy Ratzinger az egyik talán legkülönösebb figura a EBM/industrial színtéren. Bár DJ-ként indult a pályafutása, mégsem tudott megbarátkozni a nyilvánosság előtt történő előadásokkal, így hiába az egyszemélyes projekt sikere, a Wumpscut még nem lépett fel koncerten és ez úgy tűnik továbbra is megmásíthatatlan döntés. Ráadásul óraműpontossággal adja ki a sorlemezeket: nyáron bejelenti az új lemez címét, késő ősszel remixfelhívást tesz közzé, karácsonytól rendelhető az új lemez, ami következő év áprilisában jelenik meg. Az új lemez megjelenik normál és mindenféle limitált verziókban, csomagokban. Az új lemez megjelenése után nyár elején bejelenti az új lemezt, és a folyamat újraindul...

Számomra azonban az Embryodead kiemelkedik a Wumpscut életműből, amit - be kell hogy valljam - a Evoke-ig követtem teljes odaadással, azóta viszont kicsit le vagyok maradva...
De visszatérve a címben szereplő remekműre: véleményem szerint az Embryodead sikerének záloga az, hogy a korai dark ambient, noise korszak gyökerei és a kemény - de még mindig minimal - industrial albumok jellegét megtartva, ez az album mégis populárisabb, kicsit könnyebben emészthető struktúrákat, zenei témákat használ.

Teszi ezt úgy, hogy azért az elvakult, old-school Wumpscut rajongókat sem riasztotta el, miközben a képes volt arra, hogy az alternatív elektronikára fogékony zenehallgatók közül új csoportokat nyerjen meg magának. A Wumpscut-ra jellemző egyszerű kompozíciók, noise-os elemeket felvonultató alapokra felkerülő egyszerű, de iszonyatosan hatásos elektronika olyan hatásos, sötét, ijesztő hangulatot teremt, amit sok más ipari projekt sok-sok hörgéssel és egymásra pakolt hangsávval sem tud előidézni.

Az Embryodead valóban pop-osabb - ha lehet ilyet egyáltalán mondani - a korábbi lemezeknél, de ugyanakkor egységesebb és súlyosabb, mint az Evoke, vagy Wreath Of Barbs albumok, nem beszélve a továbbiakról.

Mindezek eredményeképpen egy időtálló, korszakos albumként vonul be a Wumpscut és az egyetemes EBM/Industrial történelembe az Embryodead album.

Wumpscut - Leaether Strip dreamteam?

2011. április 22-én jelenik meg Rudy Ratzinger (Wumpscut) legújabb albuma, mely a Schrekk und Grauss névre hallgat. "Szokás" szerint az album különböző formátumokban fog megjelenni, és a megszokott kísérő, a DJ Dwarf Eleven is előrendelhető már.
A kiadvány érdekessége, hogy ezen fog megjelenni az első Rudy Ratzinger-Claus Larsen együttműködés, mégpedig a Wolzek című track Leaether Strip remixe.
Rudy Ratzinger korábban többször megerősítette, hogy még DJ-ként nagy hatással volt rá a dán EBM előadó. Később különböző fórumokon megpróbálták őket összeugrasztani, de Claus Larsen a tavaly október budapesti látogatása során is megerősítette: nagyrabecsüli a Wumpscut ténykedését és semmilyen ellenségeskedés nincs közöttük.
Érdeklődve várjuk, hátha további kollaboráció is lesz a két előadó között a közeljövőben!