Hatalmas erővel bír. Annyira hatalmas erővel, hogy még a Nagy Öregek is félve gondolnak rá. Egyesek ellenfelet, vetélytársat látnak benne, de azért volt olyan, akit szövetségesének tekinthet: Zoth-Ommog és ő például kölcsönösen tisztelték egymást.
A másvilági lény számunkra elképzelhetetlen módon osztotta meg tudatát, figyelmét. Egyszerre számtalan dologra tud, tudott koncentrálni. Hogy ezt a képességét minek köszönhette, senki sem tudta, tudja. Vannak akik azt állítják, hogy a végtelennek tűnő energia a külső kozmosz ismeretlen területéről származik. Mások azt állítják – rettegve – hogy sötét, ősrégi mágia mozgatja fáradhatatlanul. Vannak hitetlenek, akik egyszerűen a mérhetetlen mennyiségű kávénak tudják be azt, hogy képes napi min. 30 óra aktív tevékenységre.
Csinált már rádiót, filmet. Írt könyvet, blogot, magazint. Szervezett zenei eseményeket, szubkultúrát, közösséget.
Most aktív tudatának egy picinyke szeletét újra a zenére irányította: emberi avatárja és Planet://Damage projektje révén próbál újra bizalmunkba férkőzni.
Idén már megjelent egy album – Snapshots of A Surveillance Manifesto – de újabb akciójához megnyerte, (megszállta?) Emkét a Black Nail Cabaret-től és a legendás Martin Bowes-t (Attrition) Two Gods kiadóját.
A korábbi anyagból kiindulva arra számítottam, hogy electro-industrial agressziót kapunk, de sokkal nyugodtabb hangulattal találkozhatunk az EP-n. Techno, szint-pop, Jean-Michel Jarre űrzene, EBM. Sokféle hatást felfedezhetünk, ha akarunk, de a lényeg, hogy egy nagyon jól összerakott (masterelt?) anyag, ahol minden effekt, sáv, vokál jól hallatszik. Az Anne Clarke-ot idéző „spoken words” betétek és Emke bársonyos, búgó hangja megnyugtatóan terül el a lüktető elektronikán.
Daniel Myer (Haujobb) – szerencsére – nem tolta el absztrakt, minimál vagy IDM fázisba a dalt, inkább egy klasszikus, extended klubverziót készített nekünk ami még a Petőfi Rádión is pöröghetne (nem fog). A háttérbe több ipari zaj vegyül, de éppen annyira, hogy ettől feszesebb legyen.
Innovatív módon a digitális letöltés még audiokommentárt is tartalmaz, amiből például azt is megtudhatjuk, hogy az Ambient változat volt igazából az eredeti változat. A több mint negyedórás időtartam és a verzió jellege miatt is azt gondolom, hogy megfelelő helyzet, lelkiállapot kell a dal végighallgatásához. Nem biztos, hogy egy hosszú, éjszakai autópályás vezetéshez jó választás, de egy álmatlan téli éjszaka túléléséhez – ha már ilyen körülmények között született – tökéletes választás. (Az old-school Delerium fanok mindenesetre könnyes szemekkel fogják hallgatni, miközben azon merengenek, hogy mi lett volna ha nincs a Silence...)
ATWEMRS: 7
ATWEMRS: 7
