A német electro, EBM együttes karrierjét a kezdetektől - a Thanks For Nothing album kiadásától - figyelemmel követtem, de őszintén be kell vallanom, hogy a 2003-2010 közötti időszakban elvesztettem a nyomukat.
Ezen az úton ők is megpihentek néha, legutóbb éppen a 2010-ben kiadott Arising Hero maxi és Blutzoll album jelölte ki egy 3 éves pihenő kezdetét.
De a szünet sem volt eseménytelen: az együttes korábbi tagja - Björn Böttcher - és az addigi szövegíró - Kai Schmidt - is elhagyta a Funker Vogt kötelékét.
Tavaly év végén lehetett érzékelni az esetleges visszatérés első jeleit, ami végül kézzelfogható megerősítést is nyert az Out Of Line kiadó jóvoltából: a Hard Way maxi CD formájában.
Ahogy az elején írtam, egy időre szem elől tévesztettem a Funker Vogt tevékenységét, de Hard Way meghallgatása után úgy éreztem, hogy nem hagytam ki egy lemezt sem...
Ezen mondatomat lehet kritikaként és elismerésként is értelmezni, én magam sem tudom eldönteni, minek szánom.
A Hard Way lassan épül fel, de aztán igazi Funker Vogt hangzás következik: pumpáló ritmus és basszus, egyszerű dallam, néha szavalós, vezényszavakra épülő vokál, aztán dallamosabb refrén. Olyan refrén, amelynél folyamatosan azt keresem melyik Funker Vogt dalban, dalokban hallottam...
A címadó dal Ta Box Mixe, gyorsabb, de alapvetően nem változtatott a dalon, míg a No Rules Mix egy hagyományosnak mondható "Extended Club Mix" koncepcióval jelentkezik: többször megismételt témák, összekötő betétek, táncolhatóbb verzió!
A Fabrik már egy változatosabb arcát mutatja az együttesnek! Ez is persze magán viseli a Funker Vogt jellegzetes jegyeit: az öblös, már-már - jelentős túlzással - wagneri opera vokáljával, jól elkülöníthető ritmus, basszus, dallam szekcióival, de talán a német nyelvű vokál miatt ez egy nyersebb, az old-school EBM-hez közelebb álló dal.
Remélem a hamarosan megjelenő albumra inkább ez lesz a jellemzőbb hangzás!
A Jäger 90 nem egyszerűen remixet készített a Fabrik-hoz, hanem a saját értelmezésben, saját változatban előadott dal került még fel a CD-re, ami egy - pogózásra és/vagy menetelésre tökéletes - minimalista EBM verzió lett.
Igazi Funker Vogt dal, hagyományosnak mondható remixekkel, egy izgalmasabb B-oldalas számmal. Sokkal többet várok az új albumtól, de lehet hogy én vagyok telhetetlen...
ATWEMRS: 6
