2010. nov. 21.

Ordo Rosarius Equilibrio - Do Angels Never Cry And Heaven Never Fall?

"Cipőt a cipőboltból" - mondhatnám, de ennél sokkal velősebben is meg tudnám fogalmazni a véleményemet. Azt gondolom, hogy - bár jelentőségük sajnos egyre csökken - de a kiadók szerepe azért (is) fontos, mert nagyjából orientálja a vásárlót már előre, hogy milyen jellegű zenére számítson tőlük. Ez persze nem igaz a nagy zenei konszernekre, de a független a kiadók esetében szinte minden esetben kialakult profillal találkozhattunk/találkoztunk, ami persze mozoghat széles spektrumban, de az irányt azt mindenképpen megszabja.
Pl.:
- Ha ambient industrial, rythmic noise, kísérletibb elektronika, akkor ant-zen.
- Ha electro, "modernebb" industrial, szinti-pop, old-school EBM, akkor Infacted Recordings.
- Ha dark ambient, noise industrial, dark medieval, martial industrial, akkor Cold Meat Industry
Ezért ért engem meglepetésként, hogy az Ordo Rosarius Equilibrio az Out Of Line kiadóhoz igazolt, mivel a berlini kiadó érdeklődési köréből eddig kimaradt a neo-folk, martial industrial, apocalyptic
 pop jellegű vonal. Igaz, a Kirlian Camera megjelenése, akár már felfogható előjelként is, de az ő esetükben az elektronika nagyon erőteljes. Nem úgy az Ordo Rosarius Equilibrio-nál, akik az én általam elvárt szinttől jelentős mértékben kevesebb elektronikát használnak.

A Do Angels Never Cry And Heaven Never Fall? címre keresztelt maxi nekem túlzottan organikus. Sokak szerint karizmatikus az énekes, zenekari vezető Thomas Pettersson  hangja, de nekem unalmas. Persze értem én; akik a misztikum, okkult témákat, hangulatot kedvelik, azok minden bizonnyal szívesen hallgatják lesötétített szobájukban, gyertyákkal körülvéve magukat.
De nekem ez nem jön be...
A kiadvány limitált vinylként is megjelent és egyben a Songs 4 Hate & Devotion album előfutára, ami szintén ott csücsül a polcon. Csak éppen nem tudom, hogy meghallgassam-e és - legfőképpen - írjam-e le a véleményem...

Alapvetően rossz döntésnek tartom az Out Of Line-tól, hogy az ORE-t anyakiadóként adják ki. Érthetőbb és elfogadhatóbb lett volna, ha létrehoznak egy sub-label-t ahol a továbbiakban az ilyen jellegű anyagokat jelentetik meg.
Azt fontos megjegyeznem, hogy a radikális véleményemben, értékelésemben szerepet játszik az is, hogy a neo-folk, martial industrial, apocalyptic pop stílusokat nem kedvelem, fenntartásaim vannak velük kapcsolatban.

ATWEMRS: 1