2012. okt. 23.

Metroland - Mind The Gap

Az Alfa Matrix nem árul zsákbamacskát! Ez azért szögezhető le egyértelműen, mert a belga Metroland bemutatkozó nagylemezéhez kapcsolódó kampányban, a Kraftwerk hivatkozások sűrűsége eléri a min. három előfordulást bekezdésenként.
A kiadó egyrészt így megpróbálja elérni a német legenda rajongótáborát és egyben jelezni, hogy milyen jellegű zenei utazásra (metrózásra) számíthatunk. És igaz, ami igaz: analóg szintetizátor futamok, robotvokál, lassan felépülő, de egyben fülbemászó dallamok vezetnek át minket az album egyes állomásain.

Az Enjoying The View, a The Passenger, a M-e-t-r-o egyértelműen a Kraftwerk-i örökséget képviselik, valamint a Travelling erre a legjobb példa, mely egyébként a kedvencem az albumról!
Aztán vannak olyan elemek, dalok is melyek esetében a Lassigue Bendthaus mérnöki pontosságú dalstruktúrájára, némi EBM utánérzéssel ugrik be (pl. például a címadó Mind The Gap), ami nem véletlen: a Metroland tagjai, bár titkolják személyazonosságukat, de annyi tudható róluk, hogy nem ismeretlenek a sötétebb elektronikus zene területén..


A limitált verzión megjelent remixek kellemes meglepetést okoztak! Ugyanis arra számítottam, hogy a nagyon hasonló zenei koncepciót képviselő közreműködők - pl. Komputer - egysíkú, sablonos átdolgozásokat produkáltak. Épp ellenkezőleg! Kicsit az unalom veszélyét magában rejtő "normál" album mellett, a második CD bátrabban barangol a 80-as évekbeli hangzás, a minimál elektronika területén.

Kraftwerk-hiányban szenvedőknek tökéletes album, azonban fennáll a túladagolás veszélye! Csökkenti ennek az esélyét a limitált verzió második CD-je, ami változatosabb hangzásvilágot képvisel a felvonultatott remixeknek köszönhetően.
ATWEMRS: 7

2012. okt. 15.

Kant Kino - LRSBSS

Egyre jobban kedvelem a Kant Kino-t! Ezzel persze nem mondtam igazán meglepő dolgot, hiszem már a bemutatkozó albumukról is - visszafogottan de - áradoztam ezen a blogon.
A norvég duó továbbra is azon az úton halad, mely egyenesen a veterán EBM rajongók szívéhez vezet. A 2012. május 15-én megjelent EPCD annak ellenére változatos, hogy a címadó dal 6 remixét tartalmazza és "B-oldalként" a Komputergirl bevonásával elkövetett My Game-et, mely nagyon jó ellenpontja az EBM-re épülő LRSBSS-nek: dallamosabb, női vokállal lágyított electro szerzeményről van szó, mely bőven merít a szinti-pop, new wave területről is.




Ha a címadó dal Single Version-jét tekintjük az eredeti változatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy egy gyors, minimal EBM alapokon, némi And One-t idéző dallamfutammal találkozhatunk. A norvég vokálnak köszönhetően "egzotikus" dal - mely az egyik tag Lars Henrik Madsen - életének legfontosabb eseményeit foglalja össze - úgy teremt old-school hangulatot, hogy nem unalmas, nem koppintja a "régi nagyokat".
Az Eddie B. Redux az eredeti kompozíció szinti-pop, new wave jellemzőit erősíti fel, ami nem meglepő, hiszen Eddie Bengtsson (Page, S.P.O.C.K) követte el, míg a Celluloide Remix a body-pop, az EBM elemekre épít.





A Kant Kino Klubbmix nevének megfelelően erőteljesebb basszust és ritmusalapot tartalmaz - és talán a tempója is gyorsabb? - és itt - illetve a People Theatre's trbl Mix-ben is - még jobban érzékelhető a Steve Naghavi dalait idéző, néhány hangból álló, visszatérő dallam. A kedvencem azonban a SPARK! remix! Az analóg dallam még jobban kiemeli a "mérges" vokált, ami így electro punk tombolásra ösztönözhet mindenkit.

Szinti-pop, EBM, punk, electro egyszerre, egy 7 számos EP-n. Egy dal a "főszereplő", mégis változatos kiadvány lett! 
ATWEMRS: 8